A ribiszke

Piros ribizli, a gyümölcs képe

Finom nyári vitaminbomba

Az igazi zamatos, vitamindús magyar ribizlit frissen sajnos csak nagyon rövid ideig élvezhetjük, júniustól július közepéig. Éppen ezért érdemes minél többet feltankolnunk belőle a hűvösebb napokra. Miért is? Mert egyrészt finom, másrészt pedig az egyik legmagasabb C-vitamin tartalmú gyümölcsünk.

Gyógyító hatása

Ennek a bogyós gyümölcsnek két típusát ismerjük: pirosat és feketét. A fekete ribizli a kevésbé ismert pedig már a középkorban eszményi gyógynövényként tartották számon. Gyakran használták fájdalmas izmokkal, merev izületekkel szenvedő pácienseknél. A modern orvostudomány bizonyította gyógyító erejét. Rendkívül jó hatású az izületekben lerakódott kristályok eltávolításánál (köszvénynél), segít a fáradtságérzetet leküzdeni, valamint nagyon magas a C-vitamin-tartalma. Szerepe van a vérképzésben, fogyasztása ajánlott a vérzékenységben szenvedőknek.
A feketeribizli levelének magas a flavonoid és procianidin tartalma. A gyümölcstermés a C-vitamin mellett E- és B-vitamint, valamint karotint és vasat is tartalmaz. A fekete ribiszke magjának zsíros olaja gazdag gamma-linolénsavban, melynek a neurodermatitisz, – (krónikus, erős viszketéssel járó bőrbetegség), – kezelésében egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. A levélből készített tea vizelethajtó hatású, de fogyasztható magas vérnyomás, vesebaj esetén is.
A piros ribizli a csontok és a fogak felépítését segíti; skorbut-ellenes hatású. Fogyaszthatjuk bátran a magját is, mivel a bél-perisztaltikára nagy hatást fejt ki, a bélmozgást megindítja. A legjobb természetes vízhajtó szer a petrezselyemlevélhez és a gyermekláncfűhöz hasonlóan.
A vörös ribizli 6 g fehérjét, 12 g zsírt, 70 g szénhidrátot, 7 g szerves sót, 43 g rostot tartalmaz, ezzel szemben a fekete ribizli 9 g fehérjét, 20 g zsírt, 95 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 38 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

forrás: www.vitaminsziget.com